Kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség-adó: Mi változott 2010-től?

Számottevő könnyítéseket vezettek be 2010-től magánszemélyek tőkepiacról származó jövedelmei adózásában, tartós – 3, illetve 5 évnél hosszabb – befektetéseknél pedig 2010-től adókedvezmény is igénybe vehető. A legfontosabb szabályokról szól az alábbi összefoglaló.

Adózási szempontból is megszűnt a tőzsdekényszer

A 2010-től érvényes hazai adószabályok alapján megszűnt a különbség a tőzsdei és nem tőzsdei ügyleteket terhelő árfolyamnyereség-adót illetően. Ettől az évtől az unió által a tőzsdekényszer megszüntetésére vonatkozó előírás az adószabályok révén is érvényesül tehát. A különbségtétel a szolgáltatók személyében ragadható meg: azaz innentől nem az számít, hogy milyen piacon kerül megkötésre az ügylet, hanem az, hogy milyen szolgáltatón keresztül kerül arra sor.

A januártól hatályos előírások szerint valamennyi ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél a korábban csak az OECD és EGT tagállamok tőzsdei termékeire vonatkozó szabályok alapján kell az árfolyamnyereség-adót megfizetnie a hazai magánszemély befektetőnek. Azaz az adókulcs 20 százalék, s a befektetőknek lehetőségük van arra, hogy a veszteségeiket és nyereségeiket egymással szembeállítsák, a szolgáltató nem állapít meg és von le adót, ezt a magánszemély adózónak kell megtennie a szolgáltató által adott bizonylat, igazolás alapján, amelyről az adóhatóságnak is adatot szolgáltat.

E változással gyakorlatilag valamennyi tőkepiaci ügylet (értékpapír, deviza, áru) eredménye után egységesen adóznak a hazai magánszemélyek, amennyiben az olyan államban forgalmazott termékre vonatkozik, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szerződése és olyan befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték, amely ezen államok pénzügyi felügyeletének az engedélyével rendelkezik és a magánszemély számára az adómegállapításához szükséges megfelelő igazolást kiállítja.

Befektetési jegy, állampapír: lehet ellenőrzött tőkepiaci ügylet

További könnyítés lehet, hogy ettől az évtől lehetősége van a befektetőknek a befektetési jegyek és állampapírok adás-vételéből származó jövedelem - azaz az árfolyamnyereség és árfolyamveszteség – mint kamatjövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletként történő elszámolására. Ebben az esetben a kifizető bár megállapítja és levonja a kamatadót, azonban a magánszemély a későbbiekben – adóbevallásában ezt korrigálhatja.

Ezt akkor érdemes kérni például, ha ebben az értékpapírkörben a magánszemélynek voltak az év során olyan tranzakciói, amelyek veszteséggel zárultak. Alapesetben ugyanis e papírok hozamát és árfolyamnyereségét is kamatadó terheli, amelynek mértéke ugyan szintén 20 százalék, de az egyes üzleteken elszenvedett veszteség nem állítható szembe a pozitív eredménnyel zárult akciók eredményével. Fontos figyelembe venni azonban azt, hogy ez a lehetőség a kamat jogcímen kifizetett összegekre nem érvényesíthető, kizárólag az értékesítés során befolyt ár és a bekerülési ár különbözetére.

A befektetők év végéig bármikor kérhetik befektetési szolgáltatójuktól írásbeli nyilatkozattal, hogy ezt az értékpapírkört az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek között szerepeltessék az adott évre nézve. Ebben az esetben az évzárás után a szolgáltatók az érintett ügyletekről igazolást állítanak ki, amelyet a magánszemélynek be lehet illesztenie az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről készítendő nyilvántartásba és ennek alapján állapíthatják meg az adóalapot és a fizetendő adót, illetve az elszenvedett veszteséget.

Devizában keletkezett ügyletek elszámolása

Változást jelent az árfolyamnyereség-adó kiszámításánál, hogy a devizában teljesült ügyletek elszámolásánál korábban a teljesítés időpontjában érvényes MNB középárfolyamon kellett e tranzakciókat figyelembe venni. 2010-től itt az irányadó az az árfolyam – ahol külföldi pénz eladása/vétele történt, ami az ügyletben alkalmazásra került.

Ami 25 százalék és még több

A korábban a nem tőzsdei értékpapír ügyletekre érvényes 25 százalékos árfolyamnyereség-adó kulcsot azokban az esetekben kell továbbra is alkalmazni, amikor például nem befektetési szolgáltató közreműködésével jött létre az üzlet: esetlegesen két magyar magánszemély közötti – szolgáltató közreműködése nélkül kötött – tranzakciónál. Ebben az esetben továbbra is a régi szabályok irányadóak: a veszteség nem állítható szembe a nyereséggel és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is fizetendő e jövedelem után, évi maximum 450 ezer forint összegben.

Az olyan államokban kötött tőkepiaci ügyletek nyeresége, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, vagy amelyek megkötésére tisztességtelen árfolyam-befolyásolás vagy bennfentes kereskedelem révén került sor, továbbra is egyéb jövedelemként az összevont személyi jövedelemadó alapot növeli: a nyereség itt sem állítható szembe a veszteséggel és az így keletkezett jövedelmet 11 százalék (felső plafon nélküli) egészségügyi hozzájárulás is terheli.

Adókedvezmény a tartós befektetésekre

2010-től új intézmény került bevezetésre: a tartós befektetésből származó jövedelem. Ez a lehetőség közép- és hosszú távú megtakarítások ösztönzését célozza, ugyanis tartós befektetés esetén részben vagy teljes egészében megtakarítható a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó. Ehhez az szükséges, hogy az erre a célra nyitott számlán elhelyezett összeget a befektető a számlanyitás évét követő 3, illetve 5 évig tartsa.

A pénzelhelyezés évét követő 3. év után, de az 5. év előtti pénzkivét esetén a befizetett összeg és a számlaérték különbözete után 10 százalékos adót kell fizetni, míg az 5. év elteltével nem kell adót fizetni. A 3. év előtti pénzkivétkor a növekmény után 20 százalékos adót kell megfizetni (azaz nincs tulajdonképpen szankció – a tőzsdei osztalékok kivételével, ahol alapesetben 10 százalékos az adókulcs).

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a névre szóló tartós befektetési számla (TBSZ), amelyen forintban denominált ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó termékek, illetve kamatozó befektetések (betétek is) helyezhetők el. A számlát hazai befektetési szolgáltatónál, pénzintézetnél lehet nyitni. Minden évben lehet ilyen számlát nyitni, a korlát, hogy egy szolgáltatónál ugyanabban az évben csak egy befektetési és egy betéti tartós befektetési szerződés köthető.

Vannak ugyanakkor még nyitott kérdések a számlára helyezhető tételeket illetően. Azon túlmenően, hogy szakmai szempontból viszonylag nehezen érthető, hogy miért csak forintalapú befektetések helyezhetőek el a tartós befektetési számlán, hiszen ezzel például a magyar állam által devizában kibocsátott kötvényeket is kizárták ebből a körből, nem egyértelmű a "denomináció" megítélése sem és ezáltal például a devizaügyletek kezelése.

A jogszabályban az szerepel, hogy a forintban denominált pénzügyi eszköz helyezhető el ezen a számlán, ennek alapján azonban egyelőre kérdéses, hogy a forint ellenében kötött devizaügyletek (például euró-forint, vagy dollár-forint tételek) tartós befektetési számlára tehetők vagy sem. Ebben a kérdésben a szolgáltatók egyelőre állásfoglalást várnak – jelezte a szakember.

Idén gyűjtés, aztán tartás és újra gyűjtés

A tartós befektetési számlát legalább 25 ezer forinttal lehet nyitni. A számlán lévő befektetés a 0., az úgynevezett „gyűjtőévben” növelhető csak (azaz egy 2010-ben nyitott tartós befektetési számlára csak 2010-ben lehet befizetni). Ha a befektetők növelni kívánják e megtakarításaikat a nyitás évét követően, új számlát kell nyitniuk, amelynél a gyűjtőév ugyancsak ennek az új számlának a nyitási éve lesz, s az adókedvezményre jogosító időszak az azt követő naptári évtől indul majd.

Természetesen a kedvezményes adózást már a számla megnyitásának évében kötött ügyletekre is élvezheti az e megtakarítási formát választó magánszemély, s nem csak a gyűjtőévet követően jóváírt hozamokra. Így pl. a nyitás évében kapott kamatjövedelem után sem von le adót a szolgáltató. Ha pedig ezután mégis a fentiek szerint adókötelezettsége keletkezik, mint „tbsz-adó” azt majd önadózással teljesíti. De amíg a számla fennáll, addig az azon elért növekmény után adót megállapítani, bevallani és megfizetni nem kell.

Amennyiben a számláról kifizetés történik, a számla megszűnik és az addig keletkezett növekményre az adót (gyűjtőévet követő 3. év vége előtt 20%, 3. év végével az 5. év végéig 10%, az 5. év elteltével 0%) meg kell fizetni. Ezt a magánszemélynek önadózással kell teljesítenie, a szolgáltató által adott igazolás alapján (amelyről az APEH felé adatszolgáltatás is történik). Részkivétre egyedül egy esetben, a nyitás évét követő 3. év végével kerülhet sor: ekkor a befektető rendelkezhet arról, hogy csak egy részét kívánja kivezetni e számláról, s ekkor az eddig elért növekménye után a befizetett teljes összeg és a kivett összeg arányában kell adóznia úgy, hogy a számlán legalább 25 ezer forintnak maradnia kell.

Az ötödik év végén a teljes befektetés a hozam adómentessége mellett kivehető a számláról. Arra is lehetősége van ugyanakkor a befektetőnek, hogy megtakarítását (részben vagy egészben) a TBSZ-en hagyja, s így újabb gyűjtőév nélkül induljon el egy három, illetve 5 éves kedvezményre jogosító periódus. Ekkor az 5. év végéig elért hozamot tőkésítik, s csak az ez után keletkező nyereség után kell felvételkor az adót megfizetni azzal, hogy ekkor pótlólagos befizetésre nem kerülhet sor.

TBSZ-NYESZ: van átjárás

Nem a TBSZ ugyanakkor az első, amely a portfolió szabad változtatása mellett biztosít tartós befektetésekre lehetőséget; 2006-tól lehet ugyanis nyugdíjelőtakarékossági-számlát is nyitni. Ebben a konstrukcióban egyszerre csak egy szolgáltatónál rendelkezhet a megtakarító olyan nyesz-szel, amely után élvezheti az adómentességet és amelyre adójóváírásról rendelkezhet. Ugyanúgy, mint a TBSZ-nél, itt is meghatározásra kerültek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kedvezményes adózást és az adójóváírást szankció nélkül élvezni lehessen.

A NYESZ esetében ez a nyugdíjjogosultság és a számlanyitás évétől számított legalább két évi számlafenntartás azzal, hogy ennél a számlatípusnál lehetőség van a nyitás évét követően is befizetni. Egyéb esetben - például időelőtti számlamegszüntetéskor – azonban a megtakarítónak számolnia kell olyan szankciókkal, mint pl. az egyéb jövedelem, az adójóváírás 120 százalékos visszafizetése és az adójóváírásra jogosító nyilatkozat tilalma a kifizetés évében. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a NYESZ megszüntetésére és az állománya átvezetésére az adott szolgáltatónál azért kerül sor, mert a megtakarító a teljes állományt át kívánja helyezni más szolgáltatóhoz.

Van azonban mostantól arra is lehetőség, hogy az eddig a NYESZ-en gyűjtött befektetések átvezetését kérjék a befektetők a TBSZ-re a NYESZ megszüntetésével. Ekkor azzal kell számolniuk, hogy az átvezetés évében nem vehet igénybe NYESZ -re adójóváírást és ha kapott már az átvezetés vagy az azt megelőző évben, akkor azt 120 százalékos mértékben kell visszafizetnie – a korábbi években kapottat azonban nem.

Nyitott kérdések

A befektetők a korábbiakban leírtak szerint több tartós befektetési számlával is rendelkezhetnek; a gyűjtőév lejárta után újabb befektetést csak új számlán helyezhetnek el, de arra is van mód, hogy adott éven belül több szolgáltatónál nyissanak TBSZ-t. A különböző TBSZ-ek közötti átcsoportosításra ugyanakkor nincs lehetőség, s az adott megnyitott TBSZ tekintetében a szolgáltatóváltást sem teszi lehetővé a törvény.

Ez, ilyen távlatban aggályokat vethet fel, hiszen a befektetőket hosszú időszakra köti adott szolgáltatóhoz. Ez főszabály szerint nem jelent gondot, azonban abban az esetben, ha a befektető mégis másik szolgáltatóhoz szeretné áthelyezni a teljes állományát a TBSZ „futamideje” alatt – kedvezőbb kondíciók vagy más okból -, e szabály megnehezítheti és költségesebbé teheti a váltást, hisz ehhez meg kell szüntetnie idő előtt e számlát.