Adózás külföldi bevétel után

Egyre jellemzőbb, hogy magánszemélyeknek külföldi befektetéseik révén keletkezik bevétele és mind nagyobb számban vannak hazánkban is olyanok, akik nem magyarországi befektetési szolgáltatón keresztül bonyolítják tőkepiaci ügyleteiket.

A hazai magánszemélyek külföldi befektetéseikből keletkező bevételeiket illetően – adott feltételek megléte esetén - különadózó jövedelemként vehetik figyelembe a kamatot, az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amely lényegesen kedvezőbb számukra, mintha az így befolyt pénz személyi jövedelemadó alapjukat növelő tételként jelenne meg az adóbevallásukban. Az alábbiakban a 2009. december végéig érvényben lévő, tehát az idén május 20-áig benyújtandó adóbevallásnál figyelembe veendő szabályokat vesszük sorra. Az Ecoline.hu Veszprémi Istvánt, a Deloitte partnerét kérte fel ezek megválaszolására.

Mikor? Mennyit?

A külföldről keletkező jövedelmeket illetően a fő szabály az, hogy minden állampolgár saját országa előírásai szerint adózik, tehát a hazai befektetők külföldről származó bevételeire is alapesetben a magyar adószabályok az irányadók. Ezek alapján a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó abban az esetben vehető figyelembe különadózó jövedelemként, ha olyan országból származik, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Az árfolyamnyereség-adó OECD, illetve EGT tagállamok tőzsdéjén bonyolított ügyleteknél 20 százalék, a nyereséges és veszteséges ügyletek egymással szembeállíthatóak, a veszteség két évig felhasználható. Egyéb esetben 25 százalék az adókulcs, a veszteséges ügyletekkel a pozitív eredménnyel zárult tranzakciók nyeresége nem csökkenthető és itt is meg kell fizetni 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

A fentebbi adónemek számításának részleteit az Ecoline.hu Kamat, osztalék, árfolyamnyereség: Mit kell bevallani? című cikke foglalja össze, az alábbiakban elsősorban azokat a kérdéseket érintjük, amelyekkel jellemzően azok a magánszemélyek találkoznak, akik nem hazai befektetési szolgáltató közreműködésével bonyolítják le külföldi tőkepiaci ügyleteiket.

Kamatjövedelem – Mi sorolható e kategóriába?

Adózási szempontból kamatjövedelemnek tekinthető a bankbetét, valamint minden, bárki számára elérhető kötvény kamata, illetve befektetési jegy hozama, illetve az ezek értékesítéséből származó nyereség. A bárki számára hozzáférhető kitételnél nem kizáró tényező, ha csak adott összeghatár fölött helyezhető el az adott megtakarítási konstrukcióban tőke, a lényeges szempont az, hogy a lehetséges befektetők tekintetében ne legyen korlátozás – emelte ki Veszprémi István.

Ennél komolyabb problémát jelenthet viszont, hogy a befektetési jegyekre vonatkozó hazai szabályozás igen sajátos, így gondot okozhat, hogy a külföldi befektetési társaságokban meglévő részesedésekből származó jövedelmek mikor sorolhatóak a kamatjövedelmek közé, s melyek azok az esetek, amikor az e befektetésekből származó hozamot osztalékként, a részesedés értékesítéséből befolyt összeget pedig árfolyamnyereségként kell figyelembe venni.

E ponton nem lehet általánosan érvényes szabályról beszélni, irányadó szempontként a Deloitte partnerének véleménye alapján azt lehet figyelembe venni, hogy milyen befolyással lehet a befektető (a részesedés hazai tulajdonosa) az adott társaság működésére. Amennyiben például nincs vagy minimális lehetősége van a társaság befektetési politikáját befolyásolni, a befektetésből származó jövedelemre valószínűleg alkalmazhatóak a kamatadóra vonatkozó szabályok, egyéb esetben a hozam osztalékjövedelemként történő adóztatása is elképzelhető. Ki kell továbbá emelni azt is, hogy az ezen részesedések értékesítéséből származó hozam abban az esetben, ha az ügyletet tőzsdén bonyolították le, a tőzsdei árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik.

Vonják vagy vallják?

Az EU tagállamok közötti adatszolgáltatási megállapodás értelmében az unión belüli kamatfizetéseknél a kifizetőhelyek az egyezményt aláíró uniós országok állampolgáraitól a kamatadót nem vonják le, hanem tételes nyilvántartást küldenek egymás adóhatóságainak. Így azok a befektetők, akiknek ilyen államból származó kamatjövedelme van, s megadták a szükséges személyes adatokat annak a pénzintézetnek, amelynél számlájukat vezetik, adólevonás nélkül kapják meg a kamatot – mutatott rá Veszprémi István. Az ez után járó adót év végén, az adóbevallás készítésekor kell bevallaniuk, ezzel együtt a 20 százalék kamatadót befizetniük.

Az egyezményt 3 uniós ország, Ausztria, Belgium és Luxemburg nem írta alá, így ezekben az országokban a kamatadót levonják a hazai befektetőktől is. Ezen esetekben a magyar befektetőknek – az éves adóbevallás elkészítésekor - a külföldön levont adót is fel kell tüntetniük adóbevallásukban. Ha ez kevesebb, mint amennyit a hazai szabályok szerint fizetni kellett volna, akkor a különbözetet be kell fizetni. Ha több – mint például Ausztriában, ahol a kamatadó kulcsa 30 százalék – akkor ezt a tételt külön eljárásban lehet visszaigényelni.

Ez utóbbihoz hasonlóan kell eljárni minden olyan államból származó kamatjövedelemnél, amellyel hazánk a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött. Magyarán az adóbevallásban fel kell tüntetni a befolyt kamatjövedelmet és a kifizetőhely által levont adó figyelembevételével befizetni az adót. Ha azonban a levonás több volt, mint amennyit a magyar előírások szerint kellett volna fizetni, csak abban az esetben lehet visszaigényelni az adót a külföldi hatóságoktól, ha az meghaladta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben szereplő mértéket.

Az utóbbi két kört illetően, az érintett államok adóhivatalai rendszeres, magánszemélyre lebontott kimutatások formájában nem szolgáltatnak egymásnak adatot, kérésre azonban a magánszemélyeket érintő kifizetésekről adnak egymásnak információt.

Osztalék – Adóelőleget kell fizetni?

Az osztalék esetén a kamatadónál említett EU tagállamok közötti egyezmény nincs. Jellemzően valamennyi kifizetőhely von le adót a tulajdonosi részesedés alapján keletkező jövedelmekből. A magyar magánszemélyek az ezen a címen keletkezett jövedelmük bevallásakor a külföldi kifizetőhely által levont adót figyelembe vehetik, s csak az e fölötti tételt kell befizetniük. Ha azonban a levonás több volt, mint amennyit a magyar előírások szerint kellett volna fizetni csak abban az esetben lehet visszaigényelni adót a külföldi hatóságoktól, ha az meghaladta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben szereplő mértéket.

A külföldről származó osztaléknál azonban Veszprémi István felhívta a figyelmet arra, hogy év közben adóelőleget kell fizetni; azaz negyedévente az ilyen címen szerzett jövedelem után, az időszak zárását követő hónap 12-éig az adott bevételre eső adót, továbbá nem EGT tagállam tőzsdéjére bevezetett (azaz 25%-os adókulcs alá eső osztalékot fizető) részvénynél a 14 százalékos EHO-t le kell róni. Ennek elmaradása esetén az adóhivatal az év végi adóbevallás alapján késedelmi kamatot és pótlékot állapíthat meg.

Árfolyamnyereség – A költségek elszámolhatók

Az árfolyamnyereség adózását illetően nincsenek lényegi különbségek a hazai és külföldi befektetési szolgáltatók által alkalmazott gyakorlatban. A szolgáltatók jellemzően adóelőleget nem vonnak, év végén a befektetők kimutatást kapnak a lebonyolított ügyletekről, év közben adóelőleget fizetni nem kell. OECD és EGT tagállamok tőzsdéin kötött üzleteknél (terméktípustól függetlenül) a nyereség és veszteség szembeállítható. Tőzsdén kívüli ügyleteknél azonban erre nincs mód és az így számolt bevétel után EHO is fizetendő.

Érdemes itt mindenképp kiemelni viszont azt, hogy a külföldről származó árfolyamnyereség esetén is lehetősége van a befektetőknek arra, hogy valamennyi az ügyleteikkel összefüggő költségeket a nyereséggel szembeállíthassák: elszámolható tehát például a jutalék, a számlavezetési díj. Lehetőség van továbbá arra is, hogy egy üzletrész értékesítésével összefüggésben felmerült ügyvédi díj költségét figyelembe vegye a befektető, de csak abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható a rendelkezésre álló kimutatások alapján, hogy az adott költség kizárólagosan a konkrét ügylettel kapcsolatosan a befektető saját hozzájárulásaként merült fel.