Könyvelés - Adózás - Munkaügy - Cégelemzés
Adózás külföldi bevétel után
Egyre jellemzőbb, hogy magánszemélyeknek külföldi befektetéseik révén keletkezik bevétele és mind nagyobb számban vannak hazánkban is olyanok, akik nem magyarországi befektetési szolgáltatón keresztül bonyolítják tőkepiaci ügyleteiket.
Vége a fantomcégeknek!
A számviteli beszámoló beküldésének elmulasztásától számított 100 nappal később törlik a renitens vállalkozást! A megmaradt cégek adatai eközben sosem látott nyilvánosság mellett válnak végre hozzáférhetővé.
Béren kívüli juttatás: mi vezeti a népszerűségi listát?
Az étkezési jegyek alkalmazása nemcsak Magyarországon népszerű juttatási forma, hanem a helyi jogszabályi környezetnek köszönhetően a vizsgált közép-európai országok többségében is. A környező országokban alkalmazott munkavállalói juttatási rendszerek sok hasonlóságot mutatnak a hazai gyakorlattal, vannak azonban olyan sajátos juttatási formák, amelyek Magyarországon ismeretlenek.
NYENYI: mit kell másképp csinálni 2010-ben?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj megállapításhoz szükséges éves adatszolgáltatást utoljára 2010. április 30-ig (vagy legkésőbb augusztus 31-ig) kell beadni a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak.
Hogyan és mit kell bevallani? - kamat, osztalék, árfolyamnyereség
A tőkepiacról származó jövedelmeket kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség-adó terheli. Előbbi kettőt alapesetben a kifizetőhely vonja le, utóbbit – ha tőzsdei ügyletről van szó - a magánszemélyeknek az adóbevallásban kell feltüntetni és megfizetni. A figyelembe veendő legfontosabb szabályokról Farkas Yvettet, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettesét kérdezte az Ecoline.
Már 264 alatt az euró
Tovább erősödött a forint szerdán kora reggel: az eurót 263,32 forinton jegyezték a nemzetközi devizakereskedelemben, míg kedden későn este 263,75 forint/euró volt az árfolyam (+0,16 százalék).
Szuperbruttó és adójóváírás: hogyan lehet jóljárni?
A 2010-től érvényes adócsökkentéssel kapcsolatosan sem az adóhatóság sem a munkáltatók általában nem tettek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek. Ennek következtében a magánszemélyek jelentős körét kár érte: a várt adócsökkentés helyett a nettó jövedelmük csökkent.
Robbanásszerű növekedés a transzferár-ellenőrzéseknél
2009-ben két és félszeresére nőtt a hazai transzferár-ellenőrzések száma, a cégeknél így megállapított társaságiadó-különbözet pedig megközelítette a 10 milliárd forintot - ami közel duplája az előző éves adatnak. Sok vállalkozás egyszerű formai hibákon, elmulasztott határidőkön bukik el az ellenőrzések során, tartalmi kérdésekben azonban maga a szabályozás sem mindenhol egyértelmű. A cégek a megfelelő körültekintéssel elkerülhetik a szankciókat - hívja fel a figyelmet a Deloitte.
EHO: honnan jött és hova tart?
Az egészségügyi hozzájárulás már nem fejpénz, de még mindig az állam fejőstehene, amely társadalombiztosítási különadóként funkcionál. Hova tart az adónem és milyen jövő vár rá.
Nem akar pozitív adóslistát az ombudsman
Jóri András adatvédelmi biztos továbbra is ellenzi a pozitív adóslista, illetve az úgynevezett teljes, a nem fizetőket és a rendszeresen törlesztőket is felsoroló lista létrehozását - olvasható közleményében. A biztos az új parlament elé kívánja vinni a pozitív adóslistáról szóló vitát.
